Azt azonban tudom, hogy sok nő szereti nézni a vizet, miközben - remélhetőleg - élete szerelme öleli át, testével védve őt. Nem véletlen, hogy a legromantikusabbnak kikiáltott városok szinte mindegyikét átszeli egy-egy folyó, vagy vízparti elhelyezkedésű.
Senki se keseredjen el, aki nem folyó közelben lakik! Megfelel egy tó, egy patak is. (Mondanám, hogy végső esetben egy kád víz is, de hazudnék.)
A valódi romantika átszellemülést igényel.
Ezért javaslom az esti órákat, amikor megy le a nap. Amikor már nem az iskola foglalkoztat - már akit egyáltalán foglalkoztat -, vagy nem a napi teendőkkel vagy elfoglalva, hanem kezdesz elcsendesedni. Amikor már képes vagy a belső hangodra figyelni. Akkorra szervezd meg a vízparti sétát.
Az esti séta amúgy is jótékony hatású az alvásra, tehát álmatlanságtól szenvedőknek bátran ajánlom. Fél óra séta és jobban alszol! De vissza a romantikához!

A varázslat bennetek van. A kötelék ami már létre jött köztetek, vagy csak most alakul, olyan, akár egy egy mézesmadzag. Ha csak lenyalogatod róla a mézet, maradt egy kötél. Ám ha folyton cseppentesz rá egy-egy csepp mézet, a kötelék erős is és édes is maradhat. Tiszta haszon!
Ezek főként a férfiaknak szóltak, de lányok, nektek is van egy jó tanácsom.


Bon VoLove!